Irányító, futó és védőjátékos: nem véletlenül lett Németi Soma az év legjobb juniorja

Frissítés: 2018-12-20 21:25:54

A DEAC Gladiators játékosa idén az U19-es szezonban több poszton is szerepelt és mindegyiken remekül teljesített. Ennek eredményeként kapta meg korosztályában a legjobbjának járó elismerést annak ellenére, hogy a Gladiátorok idén nem nyerték meg a junior bajnokságot.

Jól indult az U19-es együttes számára az ősz. Az alapszakaszt megnyerték, majd az elődöntő jelentette kihívást is vették. Még a fináléban sem indultak rosszul a dolgok, de a végén a Budapest Cowbells örülhetett. A Gladiators nyakában azonban az ezüst is szépen fénylik, hiszen ebben a korosztályban a csapatnak még sohasem sikerült eddig eljutnia. A csapat minden tagja keményen dolgozott azért, hogy ezt az eredményt elérje. A nagyon erős egységből azonban kiemelkedett egy játékos, mégpedig Németi Soma. A DEAC futója több poszton is helytállt ősszel. Ő is eséllyel pályázott az év legjobb U19-es amerikaifocistáját megillető címre. A facebook-szavazást megnyerte, de az edzők és a szakértők is őt tartották 2018 junior MVP-jének.

 

Németi Soma beszélt a díjáról, de értékelte a junior idényt is. Természetesen már beszélt a 2019-es esztendőről, és a rá váró kihívásokról.

Makranczi László: Mennyire számítottál arra, hogy te leszel az év legjobbja?

Németi Soma: A Facebook-szavazástól tartottam az elején,hiszen nem tudhatja az ember, hogy a többi jelölt hány ismerősét tudja mozgósítani az ügy érdekében. Szerencsére a családom, a csapat és a barátok segítségének köszönhetően a végére már majdnem 600 szavazatot kaptam és az első helyen zártam a szavazás első részét. Ennek ellenére egyáltalán nem voltam nyugodt, hiszen az általam legjobbnak tartott két másik játékos is jó helyezést szerzett, így az eredményhirdetés legvégéig izgatott voltam, vajon sikerül-e megszerezni az elsőhelyet.

M.L.: És mit éreztél, amikor kimondták azt, hogy te lettél az első a szavazás után?

N.S.: Már önmagában az a tény, hogy az ország legjobbjaival ültem együtt rendkívül felemelő érzés volt. Amikor pedig kimondták a nevemet beleborsózott a hátam. Ilyen pillanatok ritkán adódnak egy sportoló életében, így nehéz szavakba önteni azt, amit akkor éreztem. Hálás vagyok mindenkinek, hogy nekem szavazták meg az első helyet, hiszen ezzel elismerték a rengeteg belefektetett munkát és a sok lemondást, ami azzal járt, hogy most itt tarthassak.

M.L: Milyen véleménnyel vagy a junior szezonotokról?

N.S.: Egyhónapos távlatból már sokkal jobban össze tudja foglalni az ember a mögötte álló szezont. Már a bajnokság előtt nem titkolt célunk volt a végső győzelem megszerzése. Az idei évben láttam a leginkább a csapattársaimon, hogy hisznek magukban és abban, hogy elérhető közelségben van a bajnoki cím. A játékosok nagy része már kétéves rutinnal a háta mögött vágott neki a mérkőzéseknek, ami meg is látszódott a tavalyi szezonunkhoz képest. Több játékos is meghatározó embere lett a csapatnak. Az alapszakaszt nagyon magabiztos játékkal zártuk, de tudtuk, hogy a döntőre már egy teljesen másik Budapest Cowbells fog érkezni. A védelmünk erőn felül teljesített, de több olyan súlyos hibát is elkövettünk, amelyek közül, ha csak az egyik nincsen, akkor jó eséllyel mi örülünk a végén. Fájó vereség ez mindenki számára, de a csalódottságot már a kemény munka váltotta fel az egész junior alakulatnál és egy sokkal erősebb csapattal kell majd szembenézniük az ellenfeleinknek a jövő évi bajnokságban!

M.L.: Nem sokkal a junior szezon kezdete előtt tudtad meg, hogy irányító is leszel. Hogy fogadtad a hírt?

N.S.: Így van! Kunkli László nem sokkal a bajnokság kezdete előtt szenvedett csuklósérülést, így csak minimális idő állt a rendelkezésemre, hogy összeszokjak az elkapóimmal és újra belejöjjek a passzolásba, hiszen a 2016-is U17-es sorozat óta nem gyakoroltam ezen a poszton. Szerencsére a játékom egészen elfogadható volt, a hiányosságaimat pedig a futásokkal tudtam pótolni. Ezúttal is szeretnék köszönetet mondani mind a hat falemberemnek, akik az egész szezon során a csapategységek közül a legstabilabban teljesítettek, illetve biztosítottak számomra plusz másodperceket a zsebbenés lyukakat futóként. „Nekik is kijár az öt másodperc hírnév!”

M.L.:A defense-ben is keményen kellett teljesítened. Fizikálisan hogyan hatott rád ez a teher?

N.S.: Óriási különbség van két játékos között, ha az egyikük a mérkőzés egész ideje alatt a pályán van és több poszton is próbál helytállni. Egy majd háromórás összecsapás rendkívül sokat kivesz a játékosokból. Több TD-futásom is ennek látta a kárát, amikor az end zone előtt nem sokkal szereltek a védők a savasodás miatt. A csapat teljesítménye még inkább megsüvegelendő annak a fényében, hogy a kezdőink fele a labda mindkét oldalán játszott.

M.L.: Készülhetsz majd a tavaszi felnőtt szezonra, illetvekésőbb az őszi juniorra is. Mire számítasz 2019-ben?

N.S.: A csapat jövőre már DEAC Gladiators néven szerepel a bajnokságokban. Az egyetemmel való együttműködésnek sok pozitív hozadéka is van, amit egyénenként és csapat szinten is kamatoztatni tudunk majd 2019-ben. A felnövekvő új aranygeneráció és a rutinos játékosok összeszokatása most a legfontosabb. A Divízió I-ben szereplő csapatok száma megnövekedett és a fluktuáció is igen jelentős idén, így nem bocsátkoznék előzetes találgatásokba. A tavaszi felkészülést színesíti majd, hogy negyedmagammal részt vehetünk az egyetemi válogatott tavaszi edzőtáborában is, ahol a 2020-as világbajnokságra készülünk.
Az őszi U19-es szezon még nagyon messze van, de a fiatalok már most a holtszezonban is keményen készültek a visszavágásért. Alig pár játékos öregedik ki a korosztályból és az idei tapasztalatokkal gazdagodva egyértelműen bajnokesélyesnek tartom a csapatot!

Szöveg: Makranczi László, fotók: Makranczi László, Szolnoki Annamária

 


KULCSSZAVAK

Responsive image
szerző: DEAC
közzétéve: 2018-12-20 16:00:00

további cikkek a témában